|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 130 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-130 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Magdó János 2014. augusztus 20.Díszoklevél a távozó főkonzulnakKerekasztal-beszélgetéssel, dokumentumfilm-vetítéssel, kiállítással ünnepelték tegnap délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Györkös Mányi Albert Emlékház 20 éves fennállását. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében megtartott rendezvényen az EMKE Országos Elnöksége döntése értelmében Magdó Jánosnak, Magyarország leköszönő főkonzuljának díszoklevelet nyújtottak át, a magyar közösség társadalmi és szellemi értékeinek megőrzésében való tevékeny és hatékony szerepvállalásáért, az értékteremtő kultúraművelés ösztönzéséért, az erdélyi magyarság otthonosságérzésének építésében, a nemzetrészek integrációja érdekében szerzett érdemeiért. A rendezvény részleteire még visszatérünk. Szabadság (Kolozsvár) 2014. szeptember 20.Kettő helyett három osztály a kolozsvári magyar szakiskolában (fotóriporttal, videóval)Az eredetileg tervezett kettő helyett nem kis küzdelem árán három osztállyal nyílik meg október elején ünnepélyesen is a kolozsvári magyar tannyelvű szakiskola. A szakácsokat, villanyszerelőket, szépségipari szakembereket, víz-gázszerelőket korszerű konyha, fodrászszalon várja a Református Kollégium keretében beindult, a Horea úti volt faipari líceumban berendezett iskolában. A túljelentkezés igazolta az erdélyi civil, politikai és szakmai szféra, a történelmi magyar egyházak, az érdekképviselet és az önkormányzat magyar képviselőinek egyhangú, magyar szakiskola beindítására vonatkozó évtizedes kérésének jogosságát. A közös óhaj visszhangra talált Budapesten is: a magyar kormány mintegy 650 ezer euróval támogatta a református egyháznak visszaszolgáltatott Horea úti volt faipari líceum helyén immár működésre készen álló intézmény létrejöttét. Pontosan milyen szakok indulnak az új tanintézményben, kik tanítanak, hogyan zajlik az oktatás gyakorlati része, és miért volt szükséges, majd hogyan sikerült létrehozni ezt az iskolát, az mind kiderül a Szabadság szombati számából, ahol megszólal még Horváth Anna kolozsvári alpolgármester, Magdó János volt kolozsvári magyar főkonzul, Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő és Székely Árpád, a szakiskolát befogadó Református Kollégium igazgatója is. Ebből kínál ízelítőt a videointerjú, fotóriportunk és cikkünk alábbi részletei. Sziszifuszi küzdelem az indításig Az önálló intézményként működő magyar nyelvű, hároméves, úgynevezett duális szakképzés beindítására már évtizedekkel ezelőtt voltak próbálkozások. Célja az anyanyelvű szakemberképzés különböző hiányszakokon, illetve az elmúlt 25 évben a régióban kiépített elméleti líceumi képzés valamilyen szintű kiegyensúlyozása a gyakorlati vonal fellendítésével. Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere szerint az intézmény létrehozásának igen összetett és sokrétű folyamatából a magyar civil, politikai és egyházi életben tevékenykedő személyek és intézményvezetők valamilyen szinten mind kivették a részüket. – Hosszú éveken át megoldásra várt a helyszín, a tanerő és nem utolsósorban a finanszírozás biztosítása. Már a kezdetek kezdetén körvonalazódott, hogy a magyar szakiskola valamely visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban indul majd be. Igen ám, de valamennyi ilyen esetben az épületet fel kell szabadítani az éppen aktuális bérlőtől, rendszerint ennek a hatóságok új működési teret kell hogy biztosítsanak. Az is világos volt, hogy nagyobb finanszírozásra is szükség lesz az épület felújítására, illetve a gyakorlati oktatáshoz feltétlenül szükséges felszerelés beszerzésére. Mindenki tudta ugyanakkor, hogy a szakmai és politikai szféra is kiveszi majd részét a folyamatból, ugyanis román kormányzati, illetve a megyei tanfelügyelőség szintjén is hathatós támogatásra volt szükség. Mint ismeretes, az utóbbi években az ágazatban folyamatos leépítések tapasztalhatók, így több irányból megalapozott kérésre és lobbira volt szükség ahhoz, hogy az illetékesek az új tanintézmény kapcsán alkalmazási igényekkel hozakodjanak elő – mondta az alpolgármester. – Menet közben körvonalazódott az is, hogy önálló iskolát nehezebb létrehozni, mint befogadó intézményt találni, amelynek keretében a szakképzés zajlik. Az induló osztályoknak még így is át kellett esniük a jóváhagyásokon és az akkreditáció első szakaszán. Még ezelőtt találni kellett olyan elkötelezett, tanügyben dolgozó és a célt felvállaló személyeket, akik vállalják a kihívást, s az ezzel járó következményeket, illetve részt vesznek az osztályok beindítását megelőző akkreditációs folyamatban. Gazdasági érdeket közérdekért áldozott a református egyház A Horea úti volt faipari líceum visszaszolgáltatására vonatkozó hatósági döntés körülbelül 5 éve született meg, a végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés alapján pedig az ingatlan fizikai visszaszolgáltatása mintegy másfél évvel ezelőtt történt. Ezt követően egy kedvező konjunktúra következtében az ott működő környezetvédelmi szakiskola elköltözött, így a megürült épületben berendezkedhetett az új magyar tanintézmény. Horváth Anna szerint nagy vállalás volt a református egyház részéről, hogy hozzájárult a tanintézmény működéséhez. – Központi fekvésű, rendkívül értékes ingatlanról lévén szó, megtehették volna az is, hogy jövedelmező gazdasági tevékenységet folytatnak itt. Mi több, az épület mintegy másfél évig üresen állt várva a projekt sikeres végkifejletét. Rendkívül sokat jelentett az is, hogy a Református Kollégium vezetősége hajlandó volt az intézmény keretében beindítani a hároméves duális szakképesítést biztosító oktatást, tudva, hogy ez a magyar közösséget szolgálja – mondta Horváth Anna. Megítélése szerint az elmúlt 25 évben a magyar nyelvű képzés „elcsúszott” az elméleti oktatás irányába, egyre kevesebb iskola vállalta be a magyar szakképzést. Ennek következtében évente mintegy 90, azaz három osztálynyi, nyolcadikat végzett magyar gyerek „tűnt el” az anyanyelvű oktatásból, s ment át román líceumi-szakiskolai osztályokba. Ezt a folyamatot az idén sikerült csak megállítani, amikor tízzel több, tehát minden valószínűség szerint más megyéből is érkezett nyolcadikos iratkozott be a magyar líceumokba, szakiskolába. KISS OLIVÉR, Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 3.PERCRŐL PERCREOrbán Kolozsváron: ünnep balhézás nélkül, minitüntetéssel A miniszterelnök felavatta a református szakiskolát, miközben kint tucatnyian tüntettek a kormányfő ellen. 14:00 Orbán Viktort az ünnepség után körbevezették az új épületben. 11:21 "Egy hazát sokféleképpen lehet szolgálni, az embereknek nemcsak az orvosát, hanem a gázszerelőjét is körültekintően kell megválasztaniuk. Nem szívesen élnénk egy olyan városban, ahol nem lelkiismeretes emberek vezetik a buszt, hordják a szemetet vagy vágják a füvet. A diákok legyenek büszkék arra, hogy egy ilyen patinás épületben magyarul tanulhatják a szakmát" - mondta Orbán. Orbán "az erdélyi autonómia első szószólóját", Kós Károlyt idézte, aki a Kiáltó szó című írásában azt írta, hogy a megcsonkított Magyarország lemondott egyes nemzetrészeiről. Orbán elmondta, egész nemzetben gondolkodik, hiszen "az együvé tartozás érzése természetes érzés". „25 éves építkezés után elmondhatom, egyetlen magyarról sem mondunk le, és minden magyarért kiállunk". "Dolgozni kell, ha élni akarunk, élni akarunk, tehát dolgozni fogunk” - idézte ismét Kós Károlyt, majd Kató Bélával és Székely Árpáddal közösen elvágta a szalagot. Az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. A hivatalosságok megtekintik az iskola épületét, majd másoknak is lehetőségük lesz erre. 11:06 Orbán Viktor ezeket a gondolatokat közölte a hallgatósággal: "A kincses város az ötvöseinek, azaz kétkezi munkásainak köszönheti a kincses nevét. A szakiskola üzenet a múltnak, mának és jövőnek. A múltnak azt üzeni: igyekszünk felnőni ahhoz a szellemiséghez, amely tündérkertté varázsolta ezt a vidéket. A mának azt üzeni: van elég erőnk, tudásunk, hogy megmaradjuk, eredményesek, sikeresek, és magabiztosak legyünk." Hozzátette: minden itt élő nemzet azon a néven kellene szólítsa a várost, amelyet magáénak érez. Orbán kifejtette: "A lehetetlen nem egy tény, hanem egy vélemény. Különleges, ami itt ma történik: a kommunista diktatúra által elkobzott, és visszaszolgáltatott épületben a magyar kormány támogatásával a református egyház szakiskolát indít, a közösség érdekében kamatoztatják ingatlanjukat. A határon túlra irányított összegek zömét oktatásra fordítja a magyar kormány. A régi szeretet házában mától a szakma szeretetére tanítják a diákokat. Az egyháznak, és intézményeinek mindig készen kell állnia arra, hogy megfeleljenek a ma kihívásainak. Magyar állami támogatású egyetem már van, most itt az idő, hogy a magyar fiataloknak a magyar szakmai oktatás lehetősége is biztosítva legyen." 10:59 Orbán Viktor beszél. Köszönti Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt. 10:57 Reményik Sándor Templom és iskola című versét Oláh Szilárd XII. osztályos tanuló adja elő. 10:55 Kató Béla azt mondta, az elmúlt évezredekben a legjobb oktatás a családban történt, ahol az apa átadta fiának tudását. Most, mikor az egyetemek tucatjai jelennek meg, akkor senki nem akar szakmunkás lenni, mert a társadalom azt tartja, hogy csak az az ember, aki mérnök, orvos, vagy tanár. Így a fiatalok inkább egyetemre mennek, majd elvégeznek még egy egyetemet, majd ha nem találnak munkát, akkor elmennek Spanyolországba epret szedni. Ilyenkor úgy érezhetik, hogy a társadalomban számukra nem méltó helyet foglalnak el. A magyar diákoknak még nehezebb szakmát tanulni, ugyanis alig léteznek magyar nyelvű szakképzések. Ezért indítják be a mai napon is ezt a szakiskolát. Egyúttal arra a kérdésre is választ adnak, hogy miért kellenek az egyházaknak az elkobzott ingatlanok. Elmondta, hogy a magyar kormány, Orbán Viktor segítsége nélkül nem sikerült volna az iskolanyitás. Az eredetileg két osztályra tervezett oktatást a túljelentkezés miatt egy újabb osztállyal kellett kibővíteni. 10:45 Hopka Balázs, az Emerson Kft. igazgatója is szót kapott, aki támogatásáról biztosította az új iskolát. Jelenleg Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszél. 10:42 Horváth Anna egy ajándékot ad át Orbán Viktornak: az iskola névadó püspökének arcképét, akiről elmondta, hogy családi szálak is fűzik hozzá: apai dédapja nevelőapja volt. 10:41 Az ünneplőbe öltözött személyek a miniszterelnök érkezése után félreálltak a tüntetők elől. 10:40 Horváth Anna köszönetet mondott mindazoknak, akiknek köszönhetően az új iskola megnyílhatott: Király Andrásnak, a Kolozs megyei parlamenti képviselőknek, Magdó János volt főkonzulnak, és nem utolsó sorban a magyar kormánynak. 10:33 Az ellentüntetés, úgy tűnik, elmarad - a tüntetők elé beállt, ünneplőbe öltözött személyeken kívül nem látni más mozgolódást. 10:32 Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója után Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere beszél. 10:30 Megkezdődött az ünnepség. A konferanszié köszönti a miniszterelnököt, az államtitkárokat (Potápi Árpád és Wetzel Tamás is elkísérte Orbánt erdélyi látogatására), a főtanfelügyelőt, illetve az egyházi és világi méltóságokat. Elmondta: a szakiskola Szász Domokos egykori református püspök nevét veszi fel. Ne csak az elméleti oktatás szintjén, hanem a szakoktatásban is magyarul tanulhassanak a diákok - indokolja az intézmény létrehozását. 10:25 "Az Orbán-rezsim nagyon rátelepedett a civil társadalomra. Az Ökotárs és a Krétakör elleni fellépés ellen tiltakozunk, velük szolidarizálunk. Rengeteg ok lenne tüntetni, de mi erre szorítkozunk" - nyilatkozta a Transindexnek az egyik tüntető. 10:22 Megérkezett Orbán Viktor. 10:19 Az Orbán-ellenes tüntetésen "Autonómiát a civil társadalomnak" és "Interetnikus feszültség helyett multikulti együttműködést" feliratú bannereket tartanak - jelentette a helyszínen tartózkodó tudósítónk. 10:05 Nem lesz szélsőjobbos tüntetés. Értesüléseink szerint a román szélsőjobb körök nem készülnek utcára vonulni Orbán Viktor kolozsvári látogatása kapcsán. 10:00 Egyelőre nem tűnik tömegrendezvénynek sem az Orbán Viktor politikája ellen, sem az Orbán Viktor mellett szervezett demonstráció. A meghirdetett helyszínen 10 óra előtt 1 perccel 5 tüntető várta, hogy történjen valami, a szimpátiatüntetők pedig még nem is verődtek csoportba. A helyszínen tucatnyi rendfenntartó lézeng, egyelőre nem sok dolguk akad. Orbán még nem érkezett meg. Orbán Viktor az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására érkezett Kolozsvárra, ahol felavatja a református kollégium és szakiskola új épületét a Hídelvi református templom mellett (Kálvin/Câmpeni utca 1. szám). Orbán később a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványhoz is ellátogat. Transindex.ro 2014. november 3.Octavian Buracu emléke előtt tisztelegveA tizenkilenc éve elhunyt kolozsvári polgárjogi harcos, a magyar–román megbékélés emblematikus alakja, Octavian Buracu Házsongárdi síremlékét is felkerestük halottak napján. Amint arról a Szabadság többször is hírt adott az elmúlt években, a síremléket folyamatosan megrongálták, az „ismeretlen tettesek” kilétére azonban soha nem derült fény. Idén augusztus 23-án szentelték fel a felújított sírhelyet, az eseményen jelen volt Magdó János akkori kolozsvári magyar főkonzul, és Páva Zsolt, a testvérváros Pécs azóta újraválasztott polgármestere is, aki kezdeményezte és anyagilag támogatta a helyreállítást. Octavian Buracu özvegye, Ildikó szerint a síremléket azóta nem bolygatták, halottak napján is bárki láthatta a koszorút, amelyen piros-fehér-zöld és piros-sárga-kék szalagon a következő szövegek olvashatók: „Barátunk emlékére”; „In memoria prietenului nostru. Magdó János şi Páva Zsolt.“ (Ö. I. B.) Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 18.Kinevezték az új kolozsvári magyar főkonzultMagyarország új kolozsvári főkonzulja, Mile Lajos 2014. november 10-én megkezdte tevékenységét - tájékoztatta szerkesztőségünket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa. Az új főkonzul 2014. november 19-én, szerdán mutatkozik be a kolozsvári sajtónak. A korábbi főkonzult, Magdó Jánost mandátuma felénél hívták vissza idén júliusban. Mile Lajos 2014. nyarán függesztette fel tevékenységét a Lehet Más a Politika pártban - vélhetően várható főkonzuli kinevezése miatt. Az 1958-ban Debrecenben született politikus részt vett a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fidesz megalapításában is, emellett alapító tagja az LMP-nek. (hírszerk.) Transindex.ro 2015. február 19.Budapesti és kolozsvári civilek együttműködését erősítő központ nyílik a fővárosbanKolozsvár kapta 2015-re az Európa ifjúsági fővárosa címet, és a programsorozat keretében csütörtök este budapesti központ nyílik, hogy erősítsék a budapesti és a kolozsvári civil szféra kapcsolatát. A kolozsvári programsorozat szervezői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az egy évre szóló Európa ifjúsági fővárosa program célja megerősíteni és támogatni az ifjúsági szervezetek aktív részvételét a társadalom alakításában, a fenntartható városfejlesztésben. A kolozsvári program azt is célként határozta meg, hogy összekösse Erdélyt, Romániát Európa nagyvárosaival. Ezt szolgálja a budapesti központ is, amely Kolozsvárt és az ifjúsági főváros projektet hívatott bemutatni a budapestieknek. A központot csütörtök este nyitják meg a Mathias Corvinus Collegiumban. Az eseményen köszöntőt mond mások mellett Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium alapító kurátora és Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere. A megnyitón bemutatják a Bánffy Miklós művészi pályaképe című könyvet, majd kerekasztal-beszélgetést rendeznek Kolozsvár és Erdély szerepe a magyar gondolkodásban címmel. A beszélgetésen részt vesz Horváth Anna, Martonyi János volt külügyminiszter, Tamás Gáspár Miklós filozófus és Magdó János, Magyarország korábbi kolozsvári főkonzulja. A beszélgetést Prőhle Gergely vezeti. Az európai ifjúsági fővárosa címet elnyerő önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy bemutassa a város ifjúsági életét és fejlődését kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági szempontból. A szervezők véleménye szerint Kolozsvár mint Erdély történelmi fővárosa, valamint az erdélyi kultúra és oktatás fellegvára ideális otthona egy európai szinten jelentős kulturális eseménysorozatnak. Kolozsvár a legfontosabb kulturális intézmények, felsőoktatási és szellemi műhelyek mellett több országos civil szervezet székhelye, és a magyar történelmi egyházak életében is központi szerepet tölt be. A város 300 ezres lakosságának 20 százaléka főiskolai, egyetemi diák. A budapesti iroda feladata, hogy az erdélyi kultúra bemutatásával, képzőművészeti kiállításokkal, koncertekkel, találkozókkal, előadásokkal, konferenciákkal segítse a Budapest és Kolozsvár, illetve a Magyarország és Erdély közötti kapcsolat elmélyülését, a párbeszédet. A központ az erdélyi és magyarországi ifjúsági szervezetek és mozgalmak egyik találkozóhelye lehet. Egyúttal a Kolozsvárról elszármazott magyarok fontos találkozópontjává is válhat. A Bánffy Miklós művészi pályaképe című kötetet a Bánffy Miklós-emlékév keretében tavaly májusban a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeumban rendezett Illúzió és tükröződés: Bánffy Miklós művészi pályaképe című kiállítás záró konferenciáján elhangzott előadások anyagából állították össze. A könyv gróf Bánffy Miklós politikai, irodalmi és színházművészeti munkásságát, valamint a bonchidai Bánffy-kastély hányatott sorsát mutatja be a második világháború végétől napjainkig. Bánffy Miklós (1873-1950) író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, 1921-1922-ben a Bethlen-kormány külügyminisztere volt. Budapest, (MTI) - 2015. április 23.Műemlékvédelmi díjátadás a KLMT-nélA Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díj átadására kerül sor április 24-én, pénteken délután fél hatkor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében. Helyszín: a Ferenc-rendi kolostor (Ferencrendiek/V. Deleu utca 2–4. szám) refektóriuma. Kitüntetésben részesül: dr. Szabó Bálint (szakmai díj), Magdó János (tiszteleti díj). Ezt követően a Műemlékhelyreállítás az elmúlt 20 évben című kiállítást megnyitja Guttmann Szabolcs építész. Külön köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t az ünnepség megszervezésében nyújtott támogatásért. Szabadság (Kolozsvár) 2015. április 25.„Hatalmas megtiszteltetés, hogy szülővárosomban képviselhetem Magyarországot!”Beiktatták Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzult A temesvári Adam-Müller Guttenbrunn házban csütörtökön este került sor Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzuljának ünnepélyes beiktatására és a tiszteletbeli konzulátus megnyitására. A nagyszabású ünnepségen részt vett Zákonyi Botond bukaresti nagykövet, dr. Bencsik Zita, a magyar külügy konzuli főosztályának főosztályvezetője és román megfelelője, Bogdan Mihai Stănescu, Magdó János, a külügy közép-európai főosztályának főosztályvezetője, Mille Lajos kolozsvári főkonzul, a Temesváron működő főkonzulátusok és tiszteletbeli konzulátusok képviselői, Temes megyei elöljárók, a történelmi egyházak, a helyi kulturális élet és a politikai pártok képviselői. Ünnepi köszöntőjében Zákonyi Botond bukaresti nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkori célja a konzuli képviseletek számának növelése. A nagykövet megnyugtatónak nevezte, hogy két év után sikerült újra megnyitni Temesváron Magyarország tiszteletbeli konzulátusát. „A Bánság fővárosában, nem kétséges, szükség van a magyar tiszteletbeli konzulátusra, hiszen itt két főkonzulátus és 16 tiszteletbeli konzulátus működik” – mondta Zákonyi Botond, aki szerint az itteni magyar közösség szellemi és gazdasági erejét bizonyítja, hogy több jelölt is volt a Pánczél Zoltán halála után megüresedett tiszteletbeli konzuli tisztségre. „Meggyőződésem, hogy Tamás Péter sokoldalú tevékenysége, sikeres üzleti vállalkozásai, a civil szférában kifejtett karitatív tevékenysége a biztosíték arra, hogy Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyében jól fogja ellátni a hivatalához kapcsolódó feladatokat.” Hivatalos beiktatása után Tamás Péter tiszteletbeli konzul ezekkel a szavakkal köszönte meg a bizalmat: „Hatalmas megtiszteltetés Magyarországot képviselni szülővárosomban, Temesváron!” Az új magyar konzul, igazi temesváriként, három nyelven, magyarul, románul és németül fogalmazta meg ünnepi gondolatait. „A konzuli feladatom Magyarország érdekképviselete, magyar állampolgárok megsegítése a Bánságban, magyar–román gazdasági kapcsolatok erősítése, magyar befektetők támogatása. A gazdasági élet fellendítése, az infrastruktúra kiépítése, a cégek regionális és határon átívelő együttműködése is nagyon fontos feladat számomra. Még egy Temesvár–Szeged vasútvonalról, sőt, a táv egy bő órai megtételéről is mernék álmodni!” – mondta Tamás Péter, aki azt is elmondta: számára kulcsfontosságú a temesvári magyar közösség sorsa, jövője. „A kb. 15 ezres temesvári magyarság a város alig 5%-át képezi, mégis a város legnagyobb kisebbsége és kétségtelenül híd szerepet kell képeznie a román–magyar kapcsolatokban. Továbbélése, fennmaradása ezen a szórványvidéken mindannyiunk érdeke kell legyen.” – mondta a frissen beiktatott konzul. „Hiszem azt, hogy aki igazán tudja vállalni a nemzetiségét, csak az lehet méltányos és hiteles hídépítője a nemzetek közötti kapcsolatoknak.” – zárta ünnepi gondolatait. A beiktatási ceremónia után a Harmónia Társasági Tánccsoport standard táncait, a Bokréta citerásainak népdalcsokrát, Éder Enikő és Molnos András Csaba színművészek vegyes dalcsokrát és az Eszterlánc néptánc-csoport kalotaszegi táncát tapsolhatták meg az ünnepség résztvevői. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. április 25.Átadták a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi DíjakatHarmadik alkalommal adták a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjat, amelyet 2013-ban alapított a Kelemen Lajos nevét viselő műemlékvédő társaság, névadójuk halálának ötvenedik évfordulóján. – Már a díj alapításakor a kolozsvári magyar főkonzulátussal karöltve szerveztük meg az átadási ünnepséget, ezt a hagyományt követtük most is – jegyezte meg üdvözlő beszédében Gaal György, a KLMT elnöke. A díjátadó ünnepségen felszólalt még Mile Lajos jelenlegi főkonzul, aki elmondta: megtisztelő számára, hogy egy ilyen elődtől vette át a hivatali stafétát itt Kolozsváron. Az idei tiszteleti díjat ugyanis Magdó János volt főkonzulnak ítélte oda a társaság. A kitüntetetett Bibza Gábor református esperes laudálta. A szakmai díjat Szabó Bálint műemlékvédelmi szakmérnök kapta, őt Maksay Ádám, a KLMT ügyvezető alelnöke méltatta. A díjátadásra a ferences kolostor refektóriumában került sor tegnap délután, ezt követően pedig Műemlékhelyreállítás az elmúlt 20 évben címmel nyílt kiállítás. Köllő Katalin Szabadság (Kolozsvár) 2016. február 9.Vénig László életművét díjaztákVénig László munkássága előtti főhajtással egybekötött kiállítás megnyitójára került sor az elmúlt hét végén Élesden. A kiállítást a nagyváradi Tavirózsa Fotósklub tagjai szervezték. Szombat délután az élesdi Octavian Goga könyvtár kiállítótermében került sor Vénig László fotóművész emlékkiállításának megnyitójára. A kiállítás szervezője a nagyváradi Tavirózsa (Nufărul) Fotósklub volt, amely idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját, ennek a fotósklubnak sok éven keresztül volt tagja Vénig László is. Az esemény fővédnöke pedig az Eurofotó Art Szövetség volt, utóbbi szövetségnek a nagykárolyi Vénig László Fotóklub is tagja. Minden év januárjában az Eurofotó Art Szövetség meghirdeti a Carol Pop de Szathmáry (Szathmáry Pap Károly) Fotóművészeti Fesztivált (ennek az idei rendezvénysorozatához egyébként Nagykárolyban is csatlakoztak, Bikfalvi Zsolt két héttel ezelőtti kiállítása és az elmúlt hétvégén megnyílt MFVSZ-kiállítás is része a fesztivál programjainak). A fesztivál egyik kiemelkedő eseménye volt a Vénig László-emlékkiállítás is, aminek alkalmából életműdíjjal emlékeztek meg Vénig László művészi nagyságáról. Az esemény főhajtással és egyperces néma csenddel vette kezdetét, majd Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Létai nemcsak alpolgármesteri minőségében volt jelen az eseményen, hanem Vénig László régi barátjaként, fotóstársaként is. Létai Zoltán volt a kezdeményezője annak is, hogy ez a kiállítás Élesden kerüljön megrendezésre, ezzel is tisztelegve a régi barát előtt. A hozzászólók sorában ott volt Tóth István is, aki a Tavirózsa Fotóklub és az Eurofotó Art Szövetség elnökeként szép szavakkal emlékezett sok évtizedes barátságukra és Vénig László egyedi fotózási stílusára, amelyet saját bevallása szerint mind a mai napig csodál. Ezután átadta a sorozatszámmal ellátott arany emlékplakettet, az életműdíjat, valamint az ehhez járó oklevelet is Vénig Évának, Laci bácsi özvegyének. Adela Ramona Novicov művészettörténész, a nagyváradi egyetem képviselője beszédében próbálta megtalálni, megfejteni mi is volt Vénig László fotóinak, stílusának titka. Fotóit a kort messze megelőző technikával készítette, de nemcsak ez tette őt különleges fotóművésszé, hanem az alkotásainak mondanivalója is, mondta méltatásában a szakember. A Vénig család nevében ifj. Magdó János köszöntötte a megjelenteket, és megköszönte azt a nem mindennapi rendezvényt, amit szeretett nagyapja emlékére szerveztek. Végezetül, de nem utolsósorban Hágó Attila Nándor, a Vénig László Fotóklub elnöke is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében felidézte azt a kevés időt, amelyet Laci bácsi velük tölthetett. Útmutatásai, tanácsai, amelyekkel elindította a fotóklubot, meghatározták a tagok későbbi céljait, illetve a fotós pályán való haladási irányukat — emelte ki Hágó. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
